Fosztogatok

Nehany nappal azutan, hogy a naci Nemetorszag megadta magat, a szovetsegesek hihetetlen felfedezest tettek: az osztrak Altaussee falu sobanyajabol a valaha volt leglenyugozobb muveszeti gyujtemeny kerult elo Rembrandt, Rubens, Michelangelo es sok mas muvesz tobb szaz remekmuve rejtozott a banya jarataiban. 1933 es 1945 kozott a nacik tobb millio mukincset es antik targyat raboltak el. Hitler szemelyes parancsara specialisan kepzett csapatokat kuldtek Europa kulonbozo reszeibe, hogy fosztogassanak. A muzeumok, a galeriak, a zsido csaladok gyujtemenyei jogos zsakmanynak szamitottak. A legkivalobb mualkotasokat Hitler tervezett Fuhrer Muzeumaban szandekoztak kozzetenni, mig az elfajzottnak itelt mualkotasokat a nacik szamara oly hon ohajtott kulfoldi valutara csereltek. A haboru utan a mukincsek nagy reszet megtalaltak, de tobb mint szazezer alkotasnak nyoma veszett. Ezek az elmult evtizedben idorol idore felbukkantak, sokat kozuluk a vilag legnevesebb muzeumai allitottak ki Parizsban, New Yorkban es Berlinben. A Fosztogatok a nacik fanatikus muveszeti megszallottsaganak, valamint az "e;elveszett"e; kincsekert napjainkban folyo elkeseredett jogi es erkolcsi harcnak a lebilincselo tortenete. Milliardokat ero mualkotasokrol esik szo, es az orokosokrol, akik a multjukhoz valo jogukert harcolnak. Anders Rydell (1982) sved iro es ujsagiro, a Konstnaren (Muvesz) cimu muveszeti lap foszerkesztoje. Rendszeresen jelennek meg cikkei sved szakfolyoiratokban. Sajat kreativ ugynoksege magazinok, kiallitasok es filmek fejlesztesevel foglalkozik, es vitaforumokat szervez. Korabban kiadott muvei: Piraterna - De svenska fildelarna som plundrade Hollywood (Piraterna - A sved file-megosztok, akik kifosztottak Hollywoodot) es Noll Noll - Decenniet som forandrade varlden (Nulla-nulla - az evtized, amely megvaltoztatta a vilagot) A Fosztogatokat 2014-ben jeloltek az August Strindbergrol elnevezett rangos irodalmi dijra. A Konyvjelzo magazin 2015. marciusi szamaban megjelent cikk: Zsakmanyolt kincsek nyomaban