Zur a Paradicsomban

Bar olyan vilagban elunk, amelyben szinte allandosult a valsag, mintha megis elfogadnank, hogy a kapitalizmus - ez az alaptalan remenyekkel kecsegteto, szedito es szedelgo ideologia - a lehetseges vilagok legjobbikat jeleniti meg. A nagyobb egyenloseg, a tobb demokracia es az erosebb szolidaritas vilaga ellenben nehezkesnek es unalmasnak, sot bizonyos szempontbol egyenesen veszedelmesnek tunik: megvalositasa csak szurke, tulszabalyozott, falanszterszeru tarsadalomhoz vezethet. Slavoj Zizek azt fejtegeti e rendkivul idoszeru konyveben, hogy mi sem all tavolabb az igazsagtol.Ha valoban szeretnenk jobb, igazsagosabb, az emberi kreativitas kibontakozasat elosegito es az emberi meltosagot vedelmezo tarsadalmat elkepzelni, akkor fel kell ismernunk, mondja a filozofus, hogy a kapitalizmus kinalja a legunalmasabb, a legdermesztobb jovot: az allando valtozas latszatat keltve ugyanis mindig ugyanazt talalja fel, csak egyre nagyobb mennyisegben; ezzel szemben az igazi egyenlosegert, ha ugy tetszik, a kommunizmusert vivott harc az igazan meresz es igeretes vallalkozas.Mig Fukuyama a tortenelem veget es a liberalis demokracia teljes diadalat hirdette, mig Samuel P. Huntington szerint elkerulhetetlen a civilizaciok osszecsapasa, es ezert minden eronkkel vedenunk kell sajat kulturankat, mig Thomas Piketty az egyre nagyobb egyenlotlenseg okozta veszelyekre figyelmeztet, es a kapitalista rendszeren belul probal erre megoldast talalni... addig a vilaghiru szloven filozofus, a baloldali radikalis gondolkodas legbefolyasosabb alakja amellett ervel, hogy mai problemaink csak a kommunizmus perspektivajabol ertelmezhetok es oldhatok meg. Es hogy feltetlenul meg kell probalnunk felepiteni az igazi egyenlosegen alapulo tarsadalmat, hacsak nem olyan vilagban akarunk elni, amelyben zombik es vampirok uralkodnak.A Nyugat legveszelyesebb filozofusa"e; (Adam Kirsch)A kulturaelmelet Elvis Presleyje."e; (Chronicle of Higher Education)A freudi es a lacani pszichoanalizisre, illetve Hegel es Marx dialektikus gondolkodasara tamaszkodva Zizek a hetkoznapi ideologiak sok esetben uditoen irritalo kritikajat bontja ki. Mai globalis kapitalizmusunknak es ideologiai jelensegeinek e szorakoztato es szellemes elemzese intellektualis es ideologiai szovetsegese, a francia Alain Badiou megallapitasainak gondolatebreszto ismertetesevel parosul... A globalis tiltakozo mozgalmakban megjeleno kommunista horizontot megorizni es a politika alapjava megtenni: Zizek felfogasa szerint ez napjaink voltakeppeni feladata."e; (Janosik Herder)Keves gondolkodo illusztralja jobban a mai kapitalizmus ellentmondasait, mint Slavoj Zizek... Az elkepeszto intellektualis tultermelest megvalosito eletmuveben Zizek a jelen rendjenek fantazmagorikus kritikajat alkotta meg, olyat, amely allitasa szerint - s bizonyos szempontbol valoban - gyakorlatilag mindent tagad, ami jelenleg letezik."e; (John Gray, New York Review of Books)A pszichoanalizisnek, sot altalaban a kulturaelmeletnek az elmult evtizedek folyaman szinre lepett legfelelmetesebben ragyogo kepviseloje."e; (Terry Eagleton, London Review of Books)Nincs olyan tarsadalmi vagy termeszeti jelenseg, amelyre ne terjesztene ki elmeleti vizsgalodasat."e; (Rebecca Mead, New Yorker)Ha Szloveniaban maradt volna, Szlovenia pedig kommunista orszag maradt volna, akkor Zizekbol nem lett volna az az artalmas ficko, akive valt idokozben. Valojaban ha nem szolna komolyabb erv amellett, hogy sajnalkozzunk a kelet-europai kommunizmus osszeomlasan, Zizek raszabaditasa a nyugati tudomanyos eletre alighanem onmagaban elegseges volna. Jacques Lacan pszichoanalitikus viziojat mint az uj, szocialista filozofia transzcendentalis alapjat elfogadva Zizeknek sikerul minden elodjet folulmulni az izgalom fokozasaban."e; (Roger Scruton: Fools, Frauds and Firebrands. Thinkers of the New Left)